20. Louis szülinapja

Elérkezett a 20. fejezet, remélem mindenkinek tetszik majd!! puszi Becky Stylinsonxx

/Louis szemszöge/

El telt néhány nap. Nem sok kedvem volt a szülinapomhoz. De kötelességem volt megtartani a családom miatt! Felhivtam mindenkit. Majd a buli hamarosan kezdetét vette.
/Reby szemszöge/
Louis meghivott minket is a Partyjára. Készölődtünk.
- Harry, melyik ruhát vegyem fel??- kérdeztem.

- Reby nyugi már!- mondta.

- De már ott kéne lennünk!!

- REBECCA!!- kiabált.

- HAROLD!!

- Nah jó, ez így nem lesz jó!- mondta.

- Jó, megvan a ruhám. Öltözz már fel rendesen!!- mondtam.

- Jólvan, nah!- morgott.

- Bazdmeg!- mondtam a fürdőben.

- Mi van?- kérdezte Harry.

- Túl kicsi a ruha!- mondtam. Kimentem majd válsztottam egy másikat.
Felvettem, majd indultunk Louishoz.
Az ajtó elé értünk.

- Húúúúúh.- sohajtottam.

- Akkor gyerünk!- mondta Harry, majd csengetett.

- Harry!

- Hm?

- Ezt a ruhát Louistól kaptam!

- Nah és??

- Harry! Haza kell mennünk, át kell öltöznöm!!

- Dehogy! Már csengettem!- mondta, majd Louis ajtót nyitott.

- Sziasztok! Hm.... jól áll a ruha amit vettem!- mondta nagyképűen.

- Szia Louis!- mondtam majd besétáltam.

- Sziasztok, jónapot!- köszöntem, mert Louis nevelőapja, és édesanyja Johannah is ott volt.
Köszöntöttek minket, majd beszélgetni kezdtünk.

/Louis szemszöge/

- Louis, hol van a barátnőd??- kérdezte Daisy.

- Ööööööööö......

- Tényleg Lou! Hol van a barátnőd??- kérdezte Fizzy is.

- Kicsim, nem akarod bemutatni nekünk?- kérdezte anya.

- Hát öhmm, már bemutattam!

- Ééééés, ki volt az?- kérdezte Phoebe.
Odasétáltam Rebyhez.

- Rebecca, anyunak mondtam, hogy van egy barátnőm!- sugtam oda neki.

- What??- kérdezte értetlenűl.

- Oda kéne jönnöd!- mondtam.

/Reby szemszöge/
Louis után baktattam.
És mikor oadértünk csak bólintottam egyet.

- Rebecca ugye?- kérdezte Johannah. Én csak bólogattam.

- Hogy, hogy Harryvel jöttél?- érdeklődött Phoebe.

- Őhmm....... Louis.....- löktem oldalba.

- Rebecca és én már nem járunk!- mondta.
Az egész család értetlenűl nézett.

- Harryt választotta helyettem!- mondta Louis.

Lehajtottam a fejem, de valahogy éreztem, hogy rámszegeződnek a szúrós tekintetek. Felnéztem és Johannah és az én tekintetem összetalálkozott. Már a sirás határárn voltam, mert az az arc, az a szem, amivel ha ölni lehetett volna már halott lettem volna.

- De azóta már kibékültünk Louissal.- mondtam.

- Jah igen.- mondta.

- Ez biztos?- kérdezte Johannah felvont szemöldökkel.

- Dehogy! Minden nap miatta sirok! Minden nap azt a pillanatot várom, hogy bejöjjön azon a kibaszott ajtón és azt mondja: sajnálom, szeretlek! De az nem történik meg! Mert már nem szeret! Elegem van! Minek titkoljam?! Hihetetlenűl szeretlek és fogalmam sincs, hogy szerezzelek vissza!- kiabált.

- Louis én.......- mondtam.

- Elég! Szeretlek! De te nem engem! Miért?? Miért?? Mi a faszért jobb neked egy kis himringyó??? Úgy is megcsal!!! Bellát is megcsalta! És nem csak veled, ezt te is tudod! Még pofon is vágott, a mobilodat is elvette, de ha rádmosolyog és megrázza a fürtjeit, akkor már meg is bocsátasz neki!! Engem meg itthagysz, aki valóban szeret! Igen! Ez én vagyok és nem Harry! Utálom ezt az egészet!! Utálom, hogy nem mutathatom ki mit érzek, mert belűl már szinte teljesen összeomlok! Meg, felveszed az a ruhát amit neked vettem pont erre az alkalomra mikor még......

- Louis fejezd be! Nemérdekel!! Harryt szeretem és kész!

- Légy szíves,szelidíts meg engem! Ha megszelíditessz, szükségünk lesz egymásra. Egyeltlen leszel számomra a világon, és én is egyetlen leszek a te számodra.

- Louis! Köszönöm! Nagyon köszönöm! Nah látod?! Ez most neked miért jó?? Miért élvezed, ha szivathasz?? Menyj a faszba, te mocskos bunkó! Bazdmeg! Menyj a faszba, vagy akár a picsába! Miért csinálod ezt??

- Mert megérdemled!

- Én érdemlem meg??????

- Pontosan!!!!!

- Louis ájj le!- jött oda Harry.

- Louis nyugi! Rebecca nem normális!- mondta Bella.

- Még őt véded?- kérdezte Harry Bellát.

- Miért?? Kit védjek?? Azt a nyávogós kis picsát?? Ahogy te is mondanád!- mondta Bella.

- Nah jó! Én mentem!- mondtam majd kimentem és beültem Harry autójába. Harry is jött, hazamentünk.

- Harry, miért történik mindez??- kérdeztem.

- Reby, nyugodj meg! Mi szeretjük egymást, és nem hagyhatjuk, hogy ezt tönkre tegyék!- mondta Harry.

- De ez az egész! Miért van ez?? Az életem szar! Te vagy az egyettlen jó dolog benne! De igazából az is 'tilos' lenne!- mondtam.

- Szeretlek! Csak miattad van értelme, hogy éljek!- mondta Harry.

- De ez nem igaz! Most azt hiszed, hogy ez így van, pedig nem!

- De igen!- mondta.

- Szar az egész!- mondtam, majd az ágyra feküdtem.

- Nem szar, csak nehéz! Nah jó, az egész élet egy szopás!- mondta Harry.

- Az!- mondtam.

- De én attól még szeretlek!- mondta Harry, majd megcsókolt.

- Én is téged!- mondtam és visszacsókoltam.

Harry felém került és csak csókolt. De volt egy baj......

- Harry! Ez nem jó!- mondtam.

- Tudom!- mondta.

- Nem érzek semmit!- mondtam.

- Én sem!

- Akkor.......

- Nem tudom.....

- Faszom! Kurva élet! Hogy a kurva isten húzna a faszára!- szitkozódtam.

- Valahogy úgy!- mondta Harry.

- Most akkor mi legyen??- kérdeztem.

- Fogalmam sincs!- mondta Harry.

- Én azt hittem szeretlek!

- Én is, vagyis tudtam, de most....- mondta Harry.

- Szakitanunk kell!- mondtuk egyszerre.

/Eközben Louisnál/

- Miért nem engem szeret??- kérdeztem Bellát.

- És engem Harry??- bőgött mellettem.

- Utálom az életem!!!!!!- bőgtem.

- Én jobban!!!!!!!!!!!- bőgött Bella.