Erre
kaptam egy SMS-t....
Szia
Reby! Szeretnék veled találkozni a Big Ben-nél ahol multkor
voltunk. Várlak! Matt
-
Niall el kell mennem, addig kérlek ne fald fel az egész házat!-
mondtam.
-
Hova?- kérdezte.
-
Valahova, szia.- köszöntem el Nialltől.
-
Helló.- mondta Niall.
Elmentem
a Big ben-hez.....
-
Hi Matt.- mondtam.
-
Szia.- mondta Matt.
-
Valmit mondani szeretnél?- kérdeztem.
-
Igen.- mondta és közel hajolt hozzám.
-
Mit?- mosolyodtam el.
-
Nem lehetünk együtt!- jelentette ki.
-
Hogy mi?- kérdeztem értetlenűl.
-
Sajnálom.- mondta.
-
De.... miért?- kérdeztem könnyes szemmel.
-
Nem illülk egymáshoz.- felelte Matt.
-
De....- próbáltam erős lenni.- Szerintem se!
-
Akkor ezt megbeszéltük.- mondta.
-
Hát jó, akkor szia.- mondtam.
-
Hi.- mondta Matt.
Én
pedig elfutottam könnyezve.
Haza
értem....
Össze
szedtem magam és csak utána mentem fel.
-
Szia.- köszöntek rám.
-
Sziasztok.- mondtam.
Egy
kicsit beszélgettem velük, látszólag senki sem vette észre, hogy
mi van velem.
Hozzátenném
Eleanor is ott volt nálunk.
Mikor
már úgy éreztem, hogy nem birom tovább 'sirnom kell' bementem a
szobámba. De Louis utánnam jött....
/Louis
szemszöge/
Elindultam
Reby szobájába, mert furcsáltam, hogy csak úgy bevonult.
Benyitottam.....
-
Reby, jól vagy?- kérdeztem a szoba sarkában pityergő Rebyt.
-
Persze.- felelte.
-
Biztos?
-
Igen.
-
De sirsz, az emberek ok nélkül nem sirnak.
-
Miért jöttél utánnam?- kérdezte.
-
Máskor mindig olyan 'mosolygós' vagy, boldog. Soha nem mész el a
társaságból, mert 'félsz' nehogy kihagyjanak valamiből. Most meg
olyan kis szótlan, 'komor' voltál. Furcsáltam!- momdtam a
megnyugtató szavakat Rebynek.
-
Tényleg ilyennek ismersz?- kérdezte.
-
Igen, egy 'életvidám' lánynak.- mosolyogtam Rebyre.
-
Komolyan? Ez jó.- mondta.
-
De mi a baj?- kérdezte.
-
Na jó, elmondom de nem mondhatod el senkinek!- felelte.
-
Oké.- mondtam.
-
Volt egy fiú Matt, azt hittem járunk, de ma azt mondta, hogy nem
lehetünk együtt. Ez nagyon bántott, és amikor haza jövök
Eleanor 'vár' itthon, aki a kedvencem barátnője. Oppááááááá......
-
Oh, értem. Nehéz az élet, mi?- kérdeztem.
-
Aha.- felelte mosolyogva.
-
Most legalább mosolyogsz.- mondtam.
-
Ha te itt vagy csak mosolyogni tudok!- felelte.
-
Értem, ezzel azt akarod mondani, hogy......?
-
Nem! Vagyis, mire gondoltál? Mert ha esetleg arra, hogy Eleanor és
te szakitsatok, akkor ne!- mondta.
-
Nyugi, még eldöntöm.- mondtam.
-
Mit??- kérdezte.
Én
meg kimentem a szobából.
/Reby
szemszöge/
Én
is kimenetem a szobából Louis után.
-
Mi történ oda bent?- kérdezte Harry nevetve.
Eleanor
csak mosolygott.
-
De most komolyan.- mondta Harry.
-
Harold Edward Styles, éz nem volt vicces!- mondtam Harrynek.
-
De igen.- mosolygott Harry.
-
Amúgy a nevem Rebecca Newton. Bocsi, hogy az előbb nem mutatkoztam
be.- mondtam Eleanornak.
-
Semmi baj, Eleanor Calder.- mondta.
Egy
kicsit még beszélgettünk aztán elmentek.
Aznap
Twittert is megnéztem és Láttam, hogy olyanok voltak fent, hogy
ajjaj, ilyenek, hogy szeretlek Louis Tomlinson, Szeretlek Eleanor
Calder. Meg hasonlók.
Aztán
lefeküdtünk aludni.
.jpg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése